ujszechenyiterv3
A magyarság jövője: Új Széchenyi Terv
A Magyar Világtalálkozó alapgondolatának, “határtalan összefogásnak” a lehetőségét az Új Széchenyi Terv teremtette meg számunkra. Az uniós intézményrendszer támogatása segítette elő, hogy a Világfalu nagyszínpadján és a Magyarok a nagyvilágban előadóteremben a reggeltől estig tartó programokon és előadásokon vehessenek részt neves személyiségek, érdekes emberek, s előadóművészek. Hogy Magyarország hosszú távú fejlődésének elősegítése az összmagyarság együttes hozzájárulásával valósulhasson meg. Ezt a szellemiséget az Új Széchenyi Terv kezdetektől fogva hordozza önmagában, segítő kezet nyújtva mindazok számára, akik erősebbé és fejlettebbé kívánják tenni Magyarországot.
2011 januárja óta léteznek azok a kitörési pontokat és a hozzájuk kapcsolódó programok, amelyek biztosítják Magyarország hosszú távú fejlődését. Az új kormány legfontosabb feladata volt az, hogy a magyar gazdaságot fenntartható növekedési pályára állítsa a növekedés és egyensúly egyidejű megteremtése a foglalkoztatás bővítése és a gazdaság élénkítése révén.
Az Új Széchenyi Terv megőrizte az első Széchenyi Terv titkát: nyitott tervezésen és a vállalkozásokkal történő együttműködésen alapul. Az Új Széchenyi Terv egy széles alap, amelyhez ötlettel, javaslattal, pályázattal és fejlesztéssel kapcsolódhatnak a különböző gazdasági szervezetek, a vállalkozások és az önkormányzatok tehát a gazdasági élet szereplői töltenek meg valós tartalommal.
Az Új Széchenyi Terv a vállalkozók, az önkormányzatok és az állam közös kockázatviselésén alapul. Az állam alapvetően a hazánk rendelkezésére álló uniós és költségvetési támogatásokkal vesz részt a fejlesztési kockázatközösség megteremtésében. Összehangolja a kormányzati lépéseket a fejlesztések, a szabályozási és a jogalkotás területén.
A forrásfelhasználás gyorsítása érdekében számos intézkedést hoztunk. Egységes eljárásrendet alkottunk, központosított rendszert vezettünk be a közbeszerzéseknél, átláthatóvá tettük az intézményrendszert, csökkentettük a közreműködő szervezetek számát. Egyszerűsítettük a pályáztatást, kevesebb lett a pályázati adatlapok és a bekérendő mellékletek száma. Lehetővé vált a pályázatok elektronikus formában történő beadása, csökkentettük a kifizetések előírt határidejét, bevezettük a kifizetési folyamatba iktatott elektronikus aláírást.
Az elsődleges célunk: munkahelyteremtés, versenyképesség-növelés, a területi egyenlőtlenségek megszüntetése, uniós csatlakozás során vállalt derogációs kötelezettségek teljesítése.
