A Magyar Vidék Napja Aranyosszigeten
Világtalálkozói összefoglalók –
a Magyar Vidék Napja Aranyosszigeten
Tettre kész magyarok összefogása
Előadások, bemutatók, avatás és nótázás
A VIII. Magyar Világtalálkozó első programja volt május 12-én, a „Magyar vidék napja”. A világ magyarságának képviselői 5. alkalommal látogattak el a halmozottan hátrányos helyzetű Aranyosapátiba. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány, a Panoráma Világklub térségi társklubjai, valamint az Aranyosapáti Polgárőr Egyesület és a Böszörményi László Alapítvány Aranyosapátiban (Aranyosszigeten) együttműködve további civilszervezetekkel ezúttal is érdekes, előremutató, hasznos és értékteremtő programot állított össze.
A megyei lap „Tettre kész a magyar vidék” címmel hívta fel a figyelmet az eseményre, és „Semmi sem gyümölcsözőbb az összefogásnál” címmel összegezte a programokat.
A Falvak Kultúrájáért Alapítvány küldetésében fogalmazta meg a hátrányos helyzetű települések életminőségének fejlesztését. A célok elérésének legfőbb eszközét az országos működési körű civilszervezet saját és együttműködő partnerek humánerőforrása jelenti, módszere magában foglalja a kultúra legfőbb területeit.
„Hangya Szövetkezettől a kapszulás tehénig”
Az életminőség-fejlesztő program eredményeként létrehozott Vidékfejlesztési Akadémia által a falvak helyzetéről és jövőjéről rendezett konferencia – a maga korlátaival – igen sokoldalúan világította meg a falvak, mint települési forma jövőjét.
Nick Ferenc, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratórium elnöke, és Joó Géza, a Magyar Világtalálkozó alelnöke rendezői köszöntőjét követően Szabolcs Szatmár Bereg Megye helyzetét, fejlesztési feladatait és eredményeit, valamint az uniós tervidőszak lehetőségeit foglalta össze előadásában Seszták Oszkár, a Megyei Közgyűlés elnöke.
A településen élők biztonsága közvetlenül hat az életminőségre, ennek harminc éves tapasztalatait ismertette Dévai Tibor, az Aranyosapáti Polgárőr Egyesület elnöke, aki felajánlotta a beregi településeknek a polgárőrök felkészítését és vizsgáztatását.
A témához kapcsolódó ausztráliai tapasztalatait ismertette Kardos Béla, a Sydney térségében élő magyar szervezetek elnöke, a MÁÉRT tagja, a Magyar Kultúra Lovagja. Ismertette a földrész településszerkezetének sajátosságait, ezen belül a magyar falvakhoz hasonlóak hiányát. A vidék működésében meghatározónak tekintette a sokoldalú összefogást, a tudatosságot, a kölcsönös bizalmat és érdekegyeztetést. Átadta a „Százak Tanácsának” egyik javaslatát, amely a II. világháború előtti „Hangya Szövetkezetek” 21. századi bevezethetőségéhez kapcsolódik.
Dr. Dupka György (Ungvár, Ukrajna), a Magyar Művelődési Központ igazgatója, a Magyar Kultúra Lovagja szomorúan elemezte a kárpátaljai magyar közösség, benne a falvak helyzetét. A népességcsökkenés, a szerzett kisebbségi jogok állami korlátozása mellett szinte egyetlen pozitív tényként említette a magyar Kormány által támogatott – jellemzően a mezőgazdagságban dolgozó magyar nemzetiségieket támogató – Egán Ede vállalkozás-fejlesztési programot.
A külföldi tapasztalatokat a skandináv kistelepülések jelenét bemutató Kovács Ferenc (Osló, Norvégia), a Magyar Kultúra Lovagja előadása zárta. Az előadó szólt az interneten követhető „állatgondozásról”, a földműveléssel és az állatokkal kapcsolatos norvég jogszabályokról. Részletesen ismertette a kapszulában élő tehenek távirányított tejtermelését.
A hazai jó gyakorlatokról szóló előadásokat Herczeg Péter, a Beregi Keresztszem Egyesület elnöke nyitotta meg, aki a falvakban folyó értékőrzés és közösségépítés fontosságát hangsúlyozta. Dr. Szabó Zoltán, Túrkeve nyugalmazott polgármestere, állatorvos, az Egyetemes Kultúra Lovagja, a falvak állatállományának csökkenéséről, a települések nemzetközi kapcsolatainak és együttműködésének fontosságáról szólt. A városában számos életminőség-fejlesztő beruházás – többek között fürdő, vágópont, hangyaszövetkezethez kapcsolható bolt – valósult meg. Ezek egy részének sorsa azonban a vezetőváltással megszűnt. Haklik Gábor, a vásárosnaményi mérnöki iroda vezetője a fiatalok és a fejlesztések mérnöki támogatásáról foglalta össze gondolatait.
A fórum közel 250 résztvevőjét köszöntötte a térség országgyűlési képviselője, Tilki Attila is, aki különösen a határon túli magyarok érdekében sürgetett gyors és nemzetmentő változásokat.
A fórumra biztosított idő korlátozottsága miatt több hozzászóló csak írásban adhatta le hozzászólását, amelyet a Kultúra Lovagrendje évkönyve ad majd közzé. Így ebben olvashatunk a nemzetegyesítő civilekről. Itt ismerhetjük majd meg a gemenci példákat, és Kovácsvágást, mint „mintatelepülést”. Olvashatunk a biztonsági környezet versenyképességre gyakorolt hatásáról, a rendőrség és a polgárőrség együttműködéséről, valamint a falvak jövőjét segítő a Civil Információs Centrum fontosságról, és a vallásosság közösségformáló szerepéről.
A fórum színes, értékteremtő protokoll rendezvénnyel folytatódott. Pappné Széles Timea (Ilk) énekét követően Rácz Endre (Sárrétudvari) mondta el saját versét, majd Szeőcs Bálint (Mátészalka) tanuló szavalatának tapsolhatott a közönség.
A Felső Tisza Völgye Vidékfejlesztési Egyesület és a Falvak Kultúrájáért Alapítvány által adományozott Felső Tisza Minőségi Védjegyet Sántha Miklós és felesége közösségépítő és bábozó, valamint a kárpátaljai Péterfa és a bodrogközi Borsi Rákóczi kultuszt ápoló tevékenysége érdemelte ki, akiknek Tóth László, a Magyar Kultúra Lovagja Rákóczi indulóval köszönte meg az önzetlen munkát.
Kovács Lászlóné versét követően Kocsis István görög katolikus tisztelendő felszentelte a „nemzet otthonának” újabb szimbólumát az „Országzászlót”, amelyet a I. világháború befejezésének centenáriuma alkalmából állított az alapítvány. Kézzelfogva testvéreinkkel Sárrétudvari Alapítvány Népdalköre dalai fogták csokorba a polgárőrök fogadalomtételét, amelynek zárásaként az alapítók elismeréseket vehettek át.
A falusi vendéglátáshoz és főételként a „babgulyás” feltálalásához Demeter Tivadar zenekara biztosította a kellemes hangulatot.
A program Aranyosszigeten a kiállított hímzések mellett a magyar nóta, mint hungarikum bemutatásával ért véget. A nótabemutatón a legifjabb korosztályt az óvodás Bodnár Fanni és Lőrinczi Lili képviselte. A nyolcvan évet átölelő bemutatkozók között láthattuk Ilkről Pappné Széles Timeát, Kisvárdáról, Bodnár Istvánnét és Szilvási Mihálynét, Pálházáról Tóth Lászlót. Csoportként vett részt a programon a Borsiból érkezett II. Rákóczi Ferenc Polgári Társaság dalárdája, a Barabás Dalkör és négy a szólóénekes mellett a Kézfogás Testvéreinkkel Sárrétudvari Alapítvány Népdalos Csoportja, valamint a Sárrétudvari Nótakör Egyesület.
Aranyosapátiban található Aranyosszigetről mindenki jó hangulatban távozott, az est során a Sárrétudvariból érkező énekesek megtöltötték a vámosatyai művelődési házat, amely a kellemes kikapcsolódás mellett hozzájárult a falu népdalköre kapcsolatának gazdagításához.
